Csimbumcirkusz

És igen, megint csúszással. De, csak hogy fokozzam az izgatottságát a kedves blog olvasónak. – Kam’ : ) – A lustaság fél egészség, tartja a mondás… bár nem értek vele egyet, de még is nehezen szánom rá magam az írásra, mikor tudom, hogy annyi mindent szeretnék veletek megosztani… na, nem is cséplem…

Ez a hetem totál káosz - oké, volt már zúzósabb is, belátom -, talán túl sokat vállalok?  A) Igen. Tökhülye vagy Tina...B) Nem. Jól toloood! :D  Aki az A) választ jelölte be, na az tökre nem ismer. Ja és örihari :D  No de, elég a mókából skacok mára. Naszóval, először is: a pár nappal ezelőtti…

  Minden ember életében eljön az idő, mikor a régi dolgok elavultá válnak számára. Az én buksimban már egy ideje motoszkál, hogy újítani kéne az életem menetén, mert a színek kezdenek kifakulni benne. A blogom új köntötsbe öltöztetésével kezdetét is vette az eksön. Élvezzétek : ) És akkor most egy…

Szombat reggel a délután kettőre állított ébresztőórát jócskán megelőzte Zsófi  telefonhívása. Nem bántam, szeretem a selymes hangú csacsogását : ) csak azt sajnálom, hogy kiment az álom a szememből. És ami a poén, így is majd’ lekéstem a buszt :’D Naszóval: az álompor elillant a fejem felöl, hát…

Ismét eltelt egy hétvége, ráadásul ünneplősös, hosszúhétvége. Bár engem csak közvetve érintett – mivel nekem a hétfő amúgy is mindig szabadnap, ugye –, mert a Janinak nem kellett suliba menni – meg nyilván másnak se – és tudtunk találkozni :) Node, ne szaladjunk előre…   Szombaton munka után egyből…

Ismét nyakunkon a hétvége - hála annak a magasságosnak - és megtartva hű szokásomat, ideje felvázolnom az előző étvégém, csakhogy mindent kiadhassak magamból... :)  Egész héten csak a meló volt, meg a hajtás - akárcsakmost -, és kábé az a tudat éltetett, hogy a szombat estémet a barátaimmal…

A tegnapi nap érdemi részét Karcsival és Janival töltöttem Tatabányán. Rég jártam már Tatabányán. Lehettem vagy 14-15 éves… azóta alaposan megváltozott ott minden, csak néztem, hogy mi micsoda, mint egy igazi túrista. Csak épp nem lógott a nyakamban a fényképezőgép O.o Karcsi kijött elém az…

 A már-már szokásos egy hetes késéssel… ^^Május 1-én felcsatoltam a hátizsákom – nem is, mert utazótáskát vittem bibibiii – és hajnal ¾ 10-kor nekivágtam a kilómétereknek, amik elválasztanak Hódmezővásárhelytől.  Az ébredés picit necces volt, merthogy az éjszakát egy hálózsákban töltöttem az…

 És igen. Megszületett azon bejegyzés, amiért már rögtön a hazafelé uton elkezdtétek páran rágni a fülemet... ám de, sajnos csak mostanra sikerált megalkotnom összefüggően az egész sztorit. Röstellem rettentően, hogy majd' két hétre a történtekre publikálom csak. De ha van erőtök végigolvasni,…

 Délkörül térem magamhoz, valami oltári nagy zajra. Az a két majom volt odakint a konyhában, a Dávid meg a Gergő. Mindig épp akkor támad kedvük viháncolni, mikor én az igazak álmát próbálom aludni… vajon ez puszta véletlen? Szerintem nem.  No, ha már kínkeservek árán elmásztam a fürdőig, hát…