Minden ember életében eljön az idő, mikor a régi dolgok elavultá válnak számára. Az én buksimban már egy ideje motoszkál, hogy újítani kéne az életem menetén, mert a színek kezdenek kifakulni benne. A blogom új köntötsbe öltöztetésével kezdetét is vette az eksön. Élvezzétek : )

És akkor most egy kis szokásos semmitmondás, amolyan Tinásan:

 Az utóbbi héten úgy álltak errefelé a dolgok Érden, hogy szentül hittem: bárkát kell ácsolnom. No, nem azért, mert Noénak képzelem magam - tudom hol a helyem, meg kábé megzakkannék egy zárt helyiségben annyi időn át -, hanem, mert majdnem egy teljes héten át zuhogott az eső, de nem gyengén. 

 Nah mind1, elmúlt az az inervallum is, remélhetőleg. Annyi biztos, hogy ma még egy csepp csapadék nem hullot alá odafentről és a napocska is ránk szórja fényeit - mármint arra, aki megengedheti magának azon luxust, hogy odakint futkorásszon a szabad ég alatt -.

 Remélhetőleg megmaradt ez az idő - vagy ne adj' Isten: még szebb lesz - és akkor nagyon kellemes hétvége elé nézünk. Végre. 

A hétvégéről jut eszembe:

 Hétfőn - tudom, az már hétköznap...de ha azon tényt nézzük, hogy nekem a vasárnap és a hétfő a szabadnap, akkor gondolom megértetek. Köszi :* - lent voltam Tatán, majd Tatabányán. Találkoztam Jani kistesójával, aki nagyon kis cukorka, csak mikor hozzászóltam, átszaladt a másik szobába. Pedig, szerintem nem vagyok olyan félelmetes. De majd idővel összebarátkozunk, egészen biztos. Majd leviszem én is a dinóimat - és ne gondoljátok, hogy nincsenek. Voltam én is kisgyerek. Hihetetlen, mi? : ) - és egyből lespanol velem és tökjót fogunk játszani.

 Meg ugye Karcsinál kellett valamit zsiványkodni, mert ha nem, akkor nem is a Karcsinál van az ember, hanem valami egészen távoli dimenzióban. De hát nem. És jobb is, mert másként unatkoztam volna biztosan. 

 Vasárnap meg voltam Suhancoson. Fenomenálisan kozmikus élmény volt. Hátmég, ami utána következett... De Zoli - a profi - megfejtette a jelenséget: átkeltünk a határon. Nemértitek, mi? Nembaj, el kellett volna jönnötök nektek is és akkor most tisztában lennétek a szavaim mögötti rejtett értelemmel. Ez ennyi.

És végül, a hétvége tanulságául: