Közösségi oldal

Friss hozzászólások


"Az érzelmek saját életet élnek és éppen úgy halandók, mint mi, emberek."

2010.12.02. 11:14 Gyarmati Krisztina

Általában magabiztos vagyok és céltuados, de megesik, hogy - mint minden ember, olykor magam is - esendővé válok. Azok a fárnya érzelmek... az a 4 év tanulópénz igencsak megedzette őket, így bármennyire is vagyok rugalmas, meg közvetlen és nyitott. De hogy még 3 év után is van bennem fék, az…

tovább »

Álmatlanság

2010.11.04. 03:02 Gyarmati Krisztina

Nem jön álom a szememre. A sokak által oly nagyon várt őszi szünet, és a még magamhoz képest is korán nyugovóra térés dacára, órák óta csak vergődöm az ágyban, ismét.

“A meggyőződés az elme lelkiismerete.”

2010.09.09. 13:07 Gyarmati Krisztina

Mostanában egyre többször kapom rajta magamat valamiféle - najóó, tényleges - önellentmondáson. Nem mondhatni, hogy túlzottan jellemző volna rám ez az érzés(?), és meg kell valljam, nem éppen kellemes a tudat, hogy míg egy bizonyos 'dolog' vonz, közben még is valamiért tabuként gondolok rá. És ami a…

Borongós szeptember

2010.09.06. 19:32 Gyarmati Krisztina

Az idei május rányomta bélyegét a nyarakra, az októberekre, a karácsonyokra... az egész hátralévő életemre. Azon az estén tudtam jól, hogy ezentúl semmi sem lehet még csak megközelítőleg sem hasonlatos az elmúlt időkhöz. - De azt sosem gondoltam volna, hogy vagyok annyira menthetetlenül…

Reális fikcionalitás

2010.08.31. 16:00 Gyarmati Krisztina

Zuhog az eső. Hogy megint, vagy még mindig, azt nem tudnám megmondani pontosan, hisz' mostanság leginkább csak esik. Igazából, ez nem zavarja különösebben a lelki békémet. Mostanában épp olyannyira borongósan kicsapongó a kedvem, akárcsak az időjárás.  Hónapok teltek el. - Amik számomra éveknek…

Vakáció 2o1o

2010.08.04. 15:10 Gyarmati Krisztina

Emlékszem az idei nyárra. Egy borongós, szombati napra esett, aminek a javát Szegeden töltöttem néhány barátommal. Akkor még úgy gondoltam, május 15.-e lesz a 2010-es vakációm kezdete.

Táptalaj

2010.07.20. 15:10 Gyarmati Krisztina

Ötvehat napja, mintegy menedékként felépítve álomvilágban élek. Ötvehat napja fekszem és kelek úgy, mintha csak egy karnyújtásnyira lenne, mintha bármikor felhívhatnánk egymást, mintha akár ebben a percben is találkozhatnánk. - Meddig képes az emberi elme fenntartani egy illúziót? Míg nem kezd el…

‎"Szépen lassan szól a zajban, kézzel megfoghatatlan... De hallod, érzed, látod, és nyomokat hagy az agyban."

2010.07.16. 15:40 Gyarmati Krisztina

Kisgyerekként az embert minden érdekli, mindent tudni akar az őt körülvevő Világról. A szülők pedig szeretnek okítani, átadni az általuk felhalmozott egyetemes tudást.  Mikor kicsik voltunk, az öcsémmel nem voltunk túl lelkesek a "lefekvés" szó hallatán. Nem is aludtunk el túl hamar,…

"...egy pad meg egy játszótér - Gyerekként ott ugráltam és a jó, hogy ezt látom még."

2010.07.07. 21:17 Gyarmati Krisztina

Emlékszem, mennyire vártuk mindig az augusztust, hogy egy újabb klassz nyarat töltsünk el a nagyinál. Már évek óta visszakívánkozom azokba az időkbe, mikor még az volt a legnagyobb problémánk, hogy mit főzzön mami ebédre, meghogy strandra menjük-e, vagy csak ki a pályára. Mennyivel másabb volt…

"...semmi sem számít, csak a család és egy barát."

2010.07.02. 00:32 Gyarmati Krisztina

Eddig is tisztában voltam vele, de az utóbbi időben minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az ember számára hőn áhított igaz barátból, nekem több is megadatott. Azt hiszem, rajtuk kívül, egy ilyen család mellett, mint amilyen az enyém, nem sok "extrát" kíván magának egy átlagember. Ha nem…

süti beállítások módosítása