Elegem van már a minusz fokokból, a hóból, a télikabátomból, hogy nem tudok sétálni menni, mert minden csupa jég-víz-sár... azt beszélik, 15-től már jön a tavasz, és marad is. Nem merek rá fogadni. Tegnap milyen durva volt már az a hóvihar?! o.O Öcsééém.
Fúh, ez tökre kikívánkozott már. De ezzel be is fejeztem a rinyálást. A tovább gombra kattintva érdemlegesebb témákról olvashatsz.
Tegnap óta ismét van gépem. Ollé. Már csak be kell hoznom magamat időben és térben, hogy minden ismét flottul menjen. Lassan, de biztosan felzárkózom magamhoz :]
Anyuval ország-városoztunk. - Tiszta retró, mi? :D - Alapvető kommunikációs problémákba ütköztünk, már a második körben, ami csak a menet végén derült ki ugyan, de legalább annyira mókás volt. Már, ha a 'K' és a 'H' betű félrehallása mókás lehet. Amikor elkezdtük összevetni a kitöltéseket, azért nem volt semmi. T: "Ország? Nekem Horvátország." A: "Kína." T: "WTF?! :D" Szóval érted... a másik meg, hogy az "űrmanó", nem híres ember. Akkor sem, ha odaírod mögé zárójelbe, hogy E.T. Meg szerintem - de javíts ki, ha tévedek ^^ -, az "épület" nem tárgy, sem a "napocska" ^^' De az is aranyos volt, mikor az 'S' betűs tárgynál ő sálat írt, én pedig sapkát. Összegzésnél megállapítottuk, hogy tél van... :D
Két hét betegeskedés után ismét belevetettem magamat az éjszakázásba – már tökre itt volt az ideje, hiányzott is -. Namármost, ez úgy kell elképzelned, hogy az elmúlt két hétvégén nem fordultam elő túl sűrűn itthon, és ez a hétvége is e szisztéma szerint valósul meg. Bár, ezúttal a Morrison’s kimarad. Helyette viszont ott van nekünk péntek este a DNS Hip a Tűzraktérben, szombaton pedig a PM – 12 óra lemezbemutató Kecskeméten.
Az alig/nem alvásról jut eszembe: múlthét kedden a mennybéli magasságosért sem jött álom a két szép szememre. Lefeküdtem este fél9kor, és hajnal negyed1kor még fetrengtem az ágyban. Próbáltam unalmas műsort nézni a tévében, meg külföldit is. Semmi hatása. Kikapcsoltam a tévét. Semmi. Számoltam bárányokat, ami 2000-es karámon felül már borzasztóan unalmas. De hatás nuku. Fél1kor nem láttam már értelmét szenvedni, így hát gép bekapcs’, és megnéztem jó néhány Így jártam anyátokkal részt. Közben pedig almapakolásról csevegtem msn… :] Reggel 5-ig. Utána meg készülődés, kaja, majd irány az isi. Pörögtem, mint az állat. Egészen az Etele térig… a monoton utazástól – egyedül –, bepunnyadtam és onnantól már minden mindegy volt. Offon voltam egész nap. Több ízben is ide-odaaludtam. Például az iskolában a folyosón… meg a villamoson hazafelé. Izgalmakkal teli egy nap volt, de tényleg. Már ami megmaradt belőle :D
Jaaaa, meg hát megintcsak kedd… e hét. Reggel negyed7. Már kajak megedződtem. Kinek kell az alvás? Elmegy vele csomó idő, és semmi maradandót nem tud közben alkotni az ember.
Na, mindegy. Szóval ezek vannak mostanában. Tuti van amúgy még csomó minden, amit meg szeretnék osztani veled az elmúlt pár hétből, de most hirtelen ennyi jut eszembe.
