Csimbumcirkusz

Tegnap hazajött Zsófi, végre. Nagyon hiányzott már <3 ééés a lehető legjobb hírrel fogadtam – de, hogy mi az, na hát azt nem kötöm az orrotokra, mert totál top szikret, bocs –, úgyhogy duplán örült, hogy itthon van, meg én is :)

 Más: a jelenlegi munkámnak "köszönhetően", naponta olvasgathatom a napi szennyet – ez alatt a napilapok sokszínűségére utalok, vagymiaszösz –, amit amúgy pont leszarnék, csak valamivel el kell itt üssem az időt zárásig.

 Szóval, ma átböngésztem kíváncsian a Cosmopolitant, hogy még is hogy látják a nők, meg mit látnak, meg ilyesmi. Azt hiszem, nem vagyok igazi nő, mert én sok dolgot másként látok, máshogy élem meg, mint ahogyan azt ott megírták a hozzáértő szakemberek. Ezvan. Igazából nem rendít meg. Ha attól nő a nő, hogy – ezeket az említett újság cikkeiben olvastam – amikor egy srác verejtékben úszik, rögtön arra „kell” gondolni, hogy bárcsak együtt izzadnánk… meg attól, hogy úgy tudjak „pasizni”, hogy megkérdem, felvehetem-e a srác kabátját, míg hazakísér… bevallom, tényleg nem vagyok az. Jajj.

 Ja és a másik meg, hogy már a könyökömön jön ki Dzsekó. Bocs mindenkitől tényleg, aki szereti/szerette őt, de szerintem kajak nem is halt meg. Már két napja arról cikkeznek, hogy klónozni akarják, meg mittudomén. Tuti, hogy csak ilyen hírverés volt az egész, és majd jól eljátsszák, hogy juhúúú visszatért, mert „újraszületett” és nem fogják piszkálni a múltban elkövetett/el nem követett dolgaiért… Nem sűrűn gyártok összeesküvés elméleteket, de most ebben szinte 100%-ig biztos vagyok.

Megint más: Tiszta szar ez a nyár. Bár Zsó’ végre itthon, de Beus Angliában, Gyufa meg én folyton gályázunk, Döme hol Angliában van, hol a Hegyalján meg mittudomén, Olivér már a fél Világot bejárta a nyáron, és most is épp a Balaton partján sütteti a hasát… és akkor a többieket meg sem említem. Ezek után is csodálkoztok, ha a kis jelentéktelennek tűnő dolgoknak is nagy jelentőséget tulajdonítok? :/

És még valami nagyon fontos: BOLDOG SZÜLINAPOT B. Szabi! <:)