...ami már tavaly sem volt, minek ellenére ilyenkorra már apuval és öcsivel réges régen feldíszítettük a fánkat. Dávidnak már akkor sem volt sok kedve hozzá, de hát a karácsony még is csak attól másabb mint a többi nap, hogy díszes fa áll a lakásban, szaloncukrokkal, meg ajándékokkal. A nagyi bejglijével és töltött káposztájával, ahogy vacsoraidőben körbeüli az asztalt az egész család...
Család. Van egy olyan fogalom, hogy 'csonka család', ami alatt azt érti a köznép, hogy csak egy szülő neveli a gyereket. Vajon azokra a családokra is van ilyen "szakszó", amelyek egy testvér elvesztésével csonkultak meg?
A keresztények Jézus Krisztus születését ünneplik ilyenkor, míg mások a szeret ünnepeként tartják számon a karácsonyt. Az elmúlt hosszú hónapokat nem lettem volna képes átvészelni, ha nem érzem a családom és barátaim szeretetét és támogatását. Számomra az évnek mind a 365 napján egyaránt a szeretet ünnepe. Igyekszem kihasználni a szeretteimmel tölthető időmet, és minél inkább éreztetni velük, hogy mennyire fontosak a számomra - mert félek. Mert nem tudhatom biztosan, hogyha elválunk, lesz-e még valaha alkalmam eleven valójukban elmondani nekik, mit jelentenek nekem.
Tegnap szóba kerültek az ünnepek egy régi barátommal való beszélgetés során, és amikor elmondtam neki, hogy hidegen hagynak ezek a dolgok, azt tanácsolta beszéljek egy pappal, hogy újra megtaláljam a hitemet. Azt feleltem neki, hiszek. Hiszek a családomban és a barátaimban. Hiszem, hogy míg mellettem vannak, nem vagyok egyedül. Tudom, hogy mindig van hozzám kedves szavuk, amikor látják rajtam, hogy kezdek megint szétesni. Érzem, hogy törődnek velem, és vigyáznak rám. Nekem ez elég. Az adott körülmények között nem is vágyhatnék többre. Bár belül még mindig remélem, hogy egyszer végre felriadok, ő ott lesz mellettem és kigúnyol, mert sírva ébredek. - De tudom, csodák nincsenek, még karácsonykor sem. És eltűnődöm azon, hogy az az ember, aki az öcsém halálát okozta mennyire ülhet most boldog karácsonyt. Vajon ő hívő ember? Nem hiszem, másként akkor este körülnézett volna, és nem leszarom módon hajt bele a kereszteződésbe. - Ez is milyen ironikus... kereszteződés.
Remélem, mire saját családot alapítok és megszületik az első gyermekem, sikerül annyira túllépnem, hogy tényleg tudjam élvezni ezeket a napokat és ne csak álszenteskedve díszítsük fel a férjemmel lopva a fát, mondva a kicsinek, hogy az angyalok ajándéka, és képes leszek bűntudat nélkül a kis arcába mondani, hogy amit a fa alatt talál, az mind a Jézuskától van. Aztán majd amikor megszületik a kistesója, sokat mesélek majd nekik az öcsémmel együtt töltött karácsonyokról, s ahogy egyre cseperednek és lelepleződik a karácsonyfa rejtélye, azon kapom majd magam, hogy az apukájukkal öltöztetik díszbe nagy vidáman, mikor a konyhából leskelődöm ki, mi a móka tárgya.
"...ott leszek én melletted, testvérem mindig - meglásd.
Egy igaz testvér hű marad egy életen át."
