Van, hogy az ember fél vízre szállni és mire megjön a bátorsága, a hajó már csak távoli pontnak tűnik a kikötő stégjéről. - S te egy perces néma csend után lerázod magadról az út porát, miközben nyugtázod magadban, az idáig vezető ösvény több mint tanulságos volt számodra. - ...mert aki csak félig mer élni, az félig halott. - Amikor az út során kereszteződéshez érkezel, ne félj letérni a kitaposott ösvényről - máskülönben mindig kísérteni fog a gondolat, mi lett volna, ha...
Részemről, én végül elértem a hajót. - S hogy jól tettem-e? Immár két hete mosollyal az arcomon fekszem, kelek. Van még kérdés? :)